Büszkén jelenthetem ki, hogy a terápia sikerrel járt: képes vagyok 2 l vizet meginni naponta. Mit képes?! Megőrülök, ha nem teljesítem a kiszabott mennyiséget. Kb. 1-2 hónappal ezelőtt döntöttem el, hogy a napi nagyjából fél litert tisztességesen feltornászom. Meg is lett az eredménye. Sokkal jobban érzem magam a -z immár rugalmasabb - bőrömben, tisztulok kívül-belül, és jelentem, betegségek is gyorsabban vonulnak át rajtam.

Vízre visszatérve: ez is annyira nyilvánvaló, mégis évek teltek el, mire rávettem magam, hogy beépítem a folyadékbevitelt, mint olyat az életembe. Rutint kell kialakítani, ennyi a titok. Hogy reggel közért, 1,5 literest leemel, 92 Ft-ot kifizet, munkahelyre bevisz, ott elfogyaszt. És aki függő, mert ez tényleg egy típus, csak épp szokástól, aktuális lelkiállapottól, ill. lehetőségektől függ, hogy mitől függ épp az ember; szóval, aki ilyen fogyatékkal él, annak csak megfelelő, hasznos eszközt kell találnia. Feldmár is megmondta. Szenvedélyről leszoktatni nem lehet, de ha önpuszttó, mást kell találni helyette. Hát, én most vízfüggő lettem. Jobb, mint a cigi. Mellesleg - ha már szenvedély - segít a leszokásban. Én egy hétnél tartok e témakört érintően. De mondjuk nálam ez kellemes mellékhatás, nem azért kezdtem el. Hanem mert tényleg éreztem, hogy szar a közérzetem. Eszméletlen mit össze bírtam picsogni a kiszáradás szélén, de eszembe nem jutott volna inni... A lényeg, hogy most már van, és örülünk, örülve függünk, de így is jó. Főleg így jó.
Itt meg jófej módon összegyűjtötték a különféle vizes tényeket.
No comments:
Post a Comment