Mandulaműtét

Sokat nyeltünk együtt. Igyekeztelek megóvni hidegtől, s minden szélsőségtől, cserébe Te betolakodók útjába álltál, nem kímélve önmagad. Velem voltál egészségben, betegségben, téli szünetben és bútorvásárláskor. Azt hittük, örökké tart majd. De hivatásod veszélyét nem tudtad elkerülni, s ez végleg megpecsételte a sorsod. Állapotod fokozatosan romlott, s az életet többé nem tudtad a maga szépségében élvezni. Lassan elmész. Búcsúzunk Tőled, örökre. Kisgazdád, Gabi, alsó szomszédod, a garat és unokatestvéreid, Adenoidék (orrmandulák). Az immunrendszer saját halottjának tekint, lényed pótolhatatlan számára. A felső légutak minden tagja megrendüléssel fogadja nemsokára bekövetkező halálod hírét... Nyugodj békében.

Tonsilla de Petit

(alias: Kicsi mandulája)

1984-2007

Holnap vagy holnapután műtenek. Elvileg altatásban. Főorvos fogja a szikét, ettől kicsit nagyobb biztonságban érzem magam. Ráadásul Kassán kerül rá sor - ott születtem, nagy baj nem történhet. :) Persze, nyilván fosok, de inkább csak a fájdalomtól. Gyűlölöm a nem természetes helyzeteket. A belőlem kifolyó vérrel meg különösképp problémáim vannak. Ez van. Most gyakorolom, meddig bírom ki nyelés nélkül, és barátkozom a gondolattal, hogy éles tárggyal turkálnak majd a torkomban. Valószínűleg mindenkit a pokolba kívánok majd, úgyhogy ha megnyugodtam, és mindenen túl vagyok, majd jelentkezem. Csókolok mindenkit!