Thursday, February 14, 2008

Bulváros

Azt álmodtam reggel, hogy Győzike házába költöztünk 7 jóbarátommal, természetesen csak béreltük. És rolleren meg görkorin közlekedtünk Budapest felé minden nap Salgótarjánból. (Ha egyáltalán ott laknak.) Azt hiszem, ez már a vég.

Kettő dolog ragadott meg az utóbbi napokban a "TV"-ben. (Emlékszem alsós koromban sokáig televíziónak hívtam és ezért sokan kiröhögtek, aztán abbahagytam... hát, igen, az arisztokrata neveltetésem.) Azért van idézőjelben, mert nincs tv-m, viszont neten megnézek néhány műsort, persze jóval később, mint ahogy az lement élőben. Így sajnos nem tudok elég naprakész és cool lenni, de ez van.

Volt egy blokk a Fókuszban, hogy Underground zene. Elég színtelenre sikeredett. Nem azért, mert szinte csak a régi Amorf utódzenekarai voltak benne, hanem mert bulvár műsornak különben sem áll jól a felszín alatt turkálás. Persze jó volt látni Péterfi Borit és a többieket egy nem megszokott felületen, ugyanakkor elgondolkodtató, miért dobták fel a témát. Talán mert az underground már nem is annyira föld alatti cucc. Igenis tömegeket vonz, igényes zenére éhes tömegeket. Hál' Istennek. Kicsit mégis olyan volt, mintha azt mondták volna, tessék nézni, kedves kommerszék, ilyen is van. Pedig szerintem sokan odatapadtak a képernyőre, nyilván nem a móunika só rajongói, és közben örültek, hogy jé, ezek itt. Tessék elfogadni, hogy egy Erik Sumo koncert sokkal több embert vonz, mint egy Crystal hakni. Hogy honnan tudom? Onnan, hogy naiv vagyok, és hiszek egy boldog, igényes jövőben. :)

A másik meg egy nagyon régi interjú, ami a Szulák show-ban készült Dobó Katával. Ott ő elmondta, egy fogadáson voltak Andy-vel, ahol Brad Pitt is megjelent. Ekkorra Kata túl volt a Trója castingján, és már csak ő maradt meg Kruger a szép Heléna szerepére. Andy tanácsolta, menjen oda Pitthez, mutatkozzon be neki, hátha előremozdítja az ügyet egy kedélyes csevegés. Dobó Kata pedig minden magyar büszkeségét összeszedve azt mondta, már pedig ő nem, neki se Andy, se holmi Brad Pitt ne segítsen szerepek megszerzésében... Esküszöm, leesett az állam. Ez a nő gyönyörű, és privát véleményem szerint kenterbe veri Diane Krugert. Persze szép csaj, de korántsem olyan izgalmas, mint Dobó Kata. Szerintem. És könyörgöm, ha ahhoz, hogy esetlegesen befussak Hollywood-ban, az kell, hogy beszélgessek egyet Brad Pittel, hát persze összeszorított fogakkal ugyan, de egye fene megteszem.

Most komolyan, én se színésznő, se elbűvölően szép nő nem vagyok, de fix, hogy odamentem volna hozzá, legyőzve minden félelmem. Mert ennyit kellett volna csak bevallania Katának, hogy egy elegánsat rottyantott a csini kis estélyi ruhájába a noszogatás hallatán. Ez a mi jó öreg, mélyen gyökerező magyar önbizalomhiányunk, ami egész életünket megfertőzi. Akarom mondani, annak, aki hagyja. Dobó Katáról messziről lerí, hogy bizonytalan ember, és amikor kicsit összeszedi magát (inkább felszívja), akkor is csak a düh beszél belőle, nem pedig a szépen felépített magabiztosság. Nem sugárzik, pedig én úgy képzelem, olyan körökben, amilyenekben ő járt, nem lehetett volna nem "megtanulni". Ez a csaj nem rossz színésznő, szerintem nagy karriert futhatott volna be, ha nem ennyire... bocsánat, de ha nem ennyire tipikusan magyar.

No comments: