Thursday, January 24, 2008

Remény

Kiderült, hogy érdemes reggelenként felkelni és megkockáztatom, hogy élni is... Na, sztori. Kicsi gyerekeim közül kettő szociálisan is hátrányos helyzetű, azaz ruhákra sem nagyon telik a családnak. Az enyémnek viszont igen, így az én kedves családtagjaim most ruhaszerző projektet indítottak. Én magam részéről netes boltokban vásárolgatok használt cipőket a kis srácnak. Megvettem egy szandált pár száz forintért, és ma elmentem érte. Isten bizony mellesleg említettem meg, hogy egy vak kisfiúnak lesz a cucc, csak annak kapcsán, hogy mondta a nő, ő zuglói, én meg erre válaszoltam, hogy az tökjó, mert én meg Zuglóban dolgozom, a vakodában és oda viszem majd, amit vásárolok. Eredmény: teljesen ingyen kaptam meg a cipőt, plusz egy pár meleg csizmácskát és egy tábla csokit. Egy olyan 3 gyerekes édesanyától, aki szintén nem látszott "jómódúnak". Én ragaszkodtam a fizetéshez, ő meg erősebb volt... :) Sőt, megkért, nézzek még szét a cuccai között, hátha találok vmit, amit még elvihetek a gyerekeknek, persze azt is ingyen.

Köszönöm!

2 comments:

stormtrooper said...

HAhhooooo mekkorák a gyermekedid mert lenne egyőar göncöm amit szívesen odaadnék

Respect the blind cuz they see what we don't

Kicsi said...

Ööö, medve nagyságúra egyelőre nem nőttek meg... :) 3 évesek.