Tündérem

Hátszóval, érdeklődés híján, azaz légcsőhurut miatt ismét elmarad a mandulaműtét. Igen, ezt most már én is belátom: direkt csinálom. Azazhogy nyilván nem, csak már magamnak sem hiszem el, hogy ennyi akadály gördüljön véletlenszerűen a dolog elé. Egész hétvégén annyit köhögtem, hogy jelenleg kiszakad a tüdőm meg fáj, és tegnap kinyílt a csap az orromban, és igazolni látszik Hajós András teóriáját, miszerint az ember amúgy takonyból van. Elég szar, sztem holnap is itthon maradok, nem fertőzöm az én gyöngyvirágaimat az oviban.

És itt kell megemlítenem az én drága Édesanyámat, aki nélkül valószínűleg egy náthát sem élnék túl. Mondom, de jó lenne, ha most vmi légzéskönnyítő kenőcsöt találnék és az esélytelenek nyugalmával kinyitottam a gyógyszeres fiókomat (az egyiket :)), és ott volt. Ezt kb. 4 féle gyógykészítménnyel játszottam el a hétvége során, és be kellett látnom, hogy anyu vmi félreértés kapcsán a Földnek ezen dimenziójába keveredett a jótündérek világából. Komolyan, fogalmam sincs hogyan jutottak el hozzám ezek a gyógyszerek... ha jobban meggondolom, talán azokban a zsákokban, amiket minden egyes otthoni kiruccanás után magammal cipeltem. Merthogy a jótündérek vagy a szociális vagy az egészségügyi szférában dolgoznak. Az enyém konkrétan gyógyszertárban. És hogy a sok-sok betegségem oka a hipochondriám lenne, azt egyelőre nem tudtam bizonyítani, de én hajlok e megközelítés felé. Jelzem, "a világ, mint potenciális fertőzésveszély" teóriámra a környezetem is rásegít. Pár nappal ezelőtt kérdeztem a (gyógy)testnevelő tanár bátyámat, hogy szerinte járjak-e úszni, ha fogyni akarok, mire közölte, hogy én ott is csak fertőzéseket szednék össze. Erről ennyit.