Jobbra át

Én megpróbáltam. Én nagyon akartam. Mármint hiperkorrekt lenni, és 6 sornál nem szentelni többet a Magyar Gárdának, de nem bírom tovább. Bárhová nézek, mindenhonnan ez folyik. Vezető hír. Egyik oldalon befosás, másikon meg büszke mellveregetés. Ha az ember el akar érni valamit, nyilván szervezettségre és rendre van szüksége, kereteket kell teremtenie. Ebből a szemszögből tiszta sor, hogy a - hozzám képest - más gondolkodású ifjak csapatba verődnek, és legközelebb így próbálnak, majd mtv székházat ostromolni. Tény, hogy ha ennek már valamiféle hivatalos formája lesz, minden könnyebben megy majd. Iwiw-ről mondjuk törölték őket, de majd ezt is pótolják valahogyan. Az egyház áldása is rajtuk, bár az egyházat hivatalosan senki nem kérte fel. Mindegy. Szóval, tényleg próbálom az ő szemükkel látni a helyzetet, és tényleg jó érzés valamit létrehozni, abból még nagyobb dolgokat építeni, úgyhogy most nyilván sokan boldogok. Csakhogy mégsem tudom figyelmen kívül hagyni saját szubjektív érzelmeimet. Azt mondják, a Gyurcsány-féléknek kell rettegniük egy ilyen kezdeményezéstől. Kéremszépen, nekem se ideológiai, se genetikai, de tudomásom szerint ezektől halványabb kötődésem sincs Gyurcsányhoz, mégis rossz érzéssel tölt el ez az egész hajcihő. Megéltünk fasizmust, nem jött be, megéltünk szocializmust, az is csak rombolt. Hát a faszért kell még mindig szerveződni, alakzatban masírozni, meg úgy egyáltalán szigorú tekintettel bármibe tömörülni?! Nem volt elég?!

És elmondom, hogy a legborzasztóbbnak ezen felül azt tartom, hogy ominózus embercsoport még ködösíteni is képes, amire aztán szélsőjobboldalon igencsak kevés szükség van. Most vagy az van, hogy teljesen hülyék, vagy tényleg hülyíteni akarnak. Tényleg van olyan, hogy valaki elhiszi magának, ha azt mondja ki a száján, hogy az Árpád-sáv, az fasizmustól teljesen független? Igen, persze, a horogkereszt meg jó szerencsét jelent, napszimbólum, stb. Tudom, hogy egy jelnek, jelképnek ezer jelentése van, de ne nézzük már egymást hülyének... Mindenki, aki találkozott ezekkel az emberekkel, tudja, ismeri az eszméik legfőbb vezérmotívumait. Csak azt nem értem, nagy nyilvánosság előtt miért nem vállalják fel, max. cinkosan egymásra kacsintanak a napfényben megcsillanó bőrfej alatt, mintha rajtuk kívül erről senki nem tudna. Véletlenül, kb. 6-8 évvel ezelőtt egy MIÉP-es mikrofonos pódiumos eszmecserébe futottam bele, mert a jó szervezésnek köszönhetően egy ifjúsági táborban lettek ők az igazság bajnokaiként bemutatva, és akkor még azt sem tudtam, mi fán terem a szélsőjobb. Sokáig hallgattam őket naivan, a magyar vitézeket, akik majd megmondják a frankót, és összes gyermeki szendeségemmel, a világról való csekélyke tájékozottságommal együtt fordult fel tőlük a gyomrom. Korlátolt. Öncélú. Elvakult.

Ennyi. Én csak egyenességre vágyom, és hogy mindenki felvállalja, hogy kicsoda, micsoda. És boldog lennék, ha ezek az emberek tényleg a közért tennének, csak én úgy tudom, hogy az ominózus magyar nép, akire felesküdtek, az épp megosztva van miattuk, szóval... nem vagyok túl optimista.